Szűz csillagkép
Szűz csillagkép: a Kr. E II-I. évezredben ebben a csillagképben volt az őszi napéjegyenlőség pontja, a Szűz hajnali felkelte október elején az ősz beköszöntét jelezte.
Csillagainak többsége közepes, vagy halványabb, legfényesebbje a Spica: Kalász. Már a név is mutatja, hogy az ókori mezopotámiában éppen nem a szüzesség, érintetlenség jelképe, hanem termékenység szimbólum volt. Legkorábbi ismert sumer-babiloni neve AB.SIN, azaz „A Barázda”, a tavaszi
Oroszlán csillagkép
Oroszlán csillagkép: az Állatöv 5. csillagképe az északi égbolt jellegzetes alakzata, könnyen felismerhető, és könnyen beleképzelhető egy lapulásból felemelkedő óriás állat, pl. oroszlán képe. Legfényesebb csillaga az a Leo (Regulus) az égbolt 21. legfényesebbje.
Az ősi Mezopotámiában bizonyára eleinte csak a Regulust tartották szánom, mint naptárcsillagot. A késő kőkortól a bronzkoron át az égnek ezt a pontját jelentős helynek tartották a naptár–beosztásban. Az oroszlán több mint
Rák csillagkép
Rák csillagkép: a halvány csillagokból álló állatövi rák csillagkép mai formájában az ókor Mezopotámiában és Egyiptomban ismeretlen lehetett, de az ekliptikához közeli csillagait a babiloni MUL.APIN táblázat már ALUL elnevezéssel, vagyis
Ikrek csillagkép
Az Ikrek csillagkép egymáshoz közeli két fényes főcsillagát minden időben minden nép társaknak, vagy testvéreknek tekintette. A csillagpár Mezopotámiában „A nagy ikrek” elnevezést kapta.
A görög monda szerint Tündareusz spártai király feleségének, Lédának ikerfiai születtek. Lédát azonban hattyú képében Zeusz is magáévá tette, ezért az ikrek egyike, Kásztór (latinban: Castor), a földi apa
Bika csillagkép
Bika csillagkép: a Bikát a bronzkor óta számon tartják, mivel a két feltűnő csillagcsoportja ( a Hyadok és a Plejadok, magyarul Fiastyúk) egyaránt fontos évszakjelző volt. Kr. E. 3100 körül, a mezopotámiai kultúrák kibontakozásakor a
Kos csillagkép jellemzése
Kos csillagkép: az egyébként kevéssé látványos kos csillagkép azért vált nevezetessé, mert Kr. E. 170-400 közt – az európai kultúra kezdetén – e csillagképben metszette az égi Egyenlítőt az ekliptika. Tehát ebben a csillagképben volt a tavaszpont (a tavaszi napéjegyenlőség pontja). Ezért Hipparkhosz, majd