Ikrek csillagkép
Az Ikrek csillagkép egymáshoz közeli két fényes főcsillagát minden időben minden nép társaknak, vagy testvéreknek tekintette. A csillagpár Mezopotámiában „A nagy ikrek” elnevezést kapta.
A görög monda szerint Tündareusz spártai király feleségének, Lédának ikerfiai születtek. Lédát azonban hattyú képében Zeusz is magáévá tette, ezért az ikrek egyike, Kásztór (latinban: Castor), a földi apa gyermeke halandó, a másik Plüdeukész (a ltainban Pollux) akit Zeusz nemzett, hallhatatlan. Pollux azonban nem akart megválni ikertestvérétől, és mikor az harcban elesett, ő is a halandóságot választotta. Az isteneket megindította ez a testvéri ragaszkodás, ezért megengedték, egyik napon mindketten az alvilágban, másik nap az Olümposzon lehessenek együtt.
A csillagpár Kínában Shi Cseng elnevezéssel a Majom jelképe. A dél-afrikai busmanoknál Fiatalasszony, a Nagy Antilop felesége. Ausztráliában az Ikrek csillagai a Fiatal férfit, a Bikában a Plejádok a Fiatal lányokat jelképezik.
A magyar csillagmondákban Bojtár kettősének (azaz két bojtárnak) vagy Két árvák csillaga néven említik. A második változat árván maradt kisleánynak és kisfiúnak nézi a két fényes csillagot, akik hiába könyörögtek, sehol sem fogadták be őket. Ezért Isten a csillagok közé helyezte a gyermekeket, hogy mindenki láthassa, az árvákon segíteni kell.
A mondák nagy részben a két csillag fiatalembert, vagy gyermeket jelképez. Talán azért, mert amikor a Nap az Ikrekben van, az északi féltekén még „felfelé”, a nyár közepe felé halad az Ekliptikán, tehát még „erőteljes fiatalember”-nek tekinthető.
Az Ikrek nyugati lábánál az egyik legszebb galaktikus csillaghalmazra bukkanunk, az M35-re, mely tiszta és sötét égen puszta szemmel is észrevehető.
Az Ikrek a tél és a kora tavasz egyik uralkodó jelképe.