Oroszlán csillagkép
Oroszlán csillagkép: az Állatöv 5. csillagképe az északi égbolt jellegzetes alakzata, könnyen felismerhető, és könnyen beleképzelhető egy lapulásból felemelkedő óriás állat, pl. oroszlán képe. Legfényesebb csillaga az a Leo (Regulus) az égbolt 21. legfényesebbje.
Az ősi Mezopotámiában bizonyára eleinte csak a Regulust tartották szánom, mint naptárcsillagot. A késő kőkortól a bronzkoron át az égnek ezt a pontját jelentős helynek tartották a naptár–beosztásban. Az oroszlán több mint négy évezrede az uralomnak, a Nap hatalmának jelképe volt. Az ókorban ismert legerősebb állat az Oroszlán, és az erős királyi hatalom a Nap hatalma, valamint a konstelláció uralma a tavaszi égen összekapcsolódott.
Egyiptomban az Oroszlánt a „Nap házá”-nak nevezték, a tűz és a víz jelképének tartották. Ennek magyarázata az, hogy a nyári hőség ( a „Nap tüze”) idején a Nap az Oroszlánban tartózkodik, másrészt ún. heliákus felkelte a Nílus áradásának kezdetére esik.
A Leo a könnyen felismerhető csillagképek közé tartozik. Áprilisban éjfél körül, május végén a kora esti órákban delel, csillagai nagyjából 50 fok körüli láthatár feletti magasságban – a tetőpont és a horizont közt félúton – jellegzetes trapéz alakot formálnak. A trapéz jobb alsó sarka a legfényesebb csillag, a Regulus. Azonosítását megkönnyíti, hogy a Nagy Medve (Göncöl) két hátsó csillagát, az alfát és a bétát a zeniten át a déli irányba meghosszabbítjuk, az összekötő vonal az oroszlán testének közepe felé mutat.