Kategóriák
Csillagképek

Rák csillagkép jellemzése

Rák csillagkép: a halvány csillagokból álló állatövi rák csillagkép mai formájában az ókor Mezopotámiában és Egyiptomban ismeretlen lehetett, de

rák csillagjegy
Rák

Rák csillagkép

Rák csillagkép: a halvány csillagokból álló állatövi rák csillagkép mai formájában az ókor Mezopotámiában és Egyiptomban ismeretlen lehetett, de az ekliptikához közeli csillagait a babiloni MUL.APIN táblázat már ALUL elnevezéssel, vagyis Rákként, vagy „Anu trónja”-ként ismeri. (Anu a „az ég királya”, aki a forgószelet is teremtette.)

A Kr. e. VI. században a görögség Babilonból vette át a Rák nevet. Kétféle mondáját valószínűleg később költötték. Az egyik változat szerint a Zeusz elől menekülő nimfát egy tengeri rák fogta meg az ollójával, ezért az Olümposz főisten a rákot az égre helyezte. A másik változatban a rákot Junó istenasszony emelte az égre, jutalmul, mert ollójával megcsípte Herkules lábujját, amikor az a larnei mocsarak szörnyével, a Hydrával viaskodott. A platonista filozófusok szerint az ember lelke a „Rák kapuján” lép a földre. Ilyen formában hivatkozik rá a reneszánsz nagy magyar költője, Janus Pannonius is, 1466-ban.

Kínai csillagászok a „hold-házak” 23. állomásként a Rák 0 jelű csillagát Kuei-nek vagy „Yu Kuei-nak „Kísértetek”-nek ill. „Kísértetek kocsijá”-nak mondták.

A csillagkép neve talán arra utal, hogy az ókorban az ekliptika legészakibb szakasza a Rák csillagai közt haladt át, innen kezdve a Nap már ismert déli irányban „hátrált” a téli napfordulóig. Esetleg már a babiloni Anu trónja megnevezés is arra utal, hogy az ég király az ekliptika legmagasabb pontján ül.

Nevezetes objektuma a Méhkas vagy Méhraj jelentésű, vagy más értelemben Jászolnak fordított Praesepe-csillaghalmaz. Egyike a kisszámú csillaghalmaznak és ködnek, amelyet már a z ókorban, puszta szemmel is megfigyeltek.

A magyar népi csillagmondák nem tudnak sem a Rák csillagképről sem a Jászol megnevezésről. Ezek az elnevezések valójában nem népi eredetűek, hanem az ókori szerzők munkáiból kerültek át a magyar nyelvű kalendáriumokba. A „Rák-zsombik” ugyancsak mesterséges név, a költő Fazekas Mihály gondolta ki és terjesztette el az 1836.évi „Debreceni Kalendárium”-ban.

A Rák a tavaszi estéken delel a lenyugvó Ikrek és a magasan álló Oroszlán között.