Kategóriák
Csillagképek

Szűz csillagkép jellemzése

Szűz csillagkép: a Kr. E II-I. évezredben ebben a csillagképben volt az őszi napéjegyenlőség pontja, a Szűz hajnali felkelte október elején az ősz

szűz csillagjegy
Szűz

Szűz csillagkép

Szűz csillagkép: a Kr. E II-I. évezredben ebben a csillagképben volt az őszi napéjegyenlőség pontja, a Szűz hajnali felkelte október elején az ősz beköszöntét jelezte.

Csillagainak többsége közepes, vagy halványabb, legfényesebbje a Spica: Kalász. Már a név is mutatja, hogy az ókori mezopotámiában éppen nem a szüzesség, érintetlenség jelképe, hanem termékenység szimbólum volt. Legkorábbi ismert sumer-babiloni neve AB.SIN, azaz „A Barázda”, a tavaszi munkára, a föld termékenyülésére utal. Később jelentése azonos lett Sala vagy Shala istennőével, a termékenység megszemélyesítőjével.

Korábban talán a meghaló és (tavasszal) feltámadó istenek asszonyait jelképezte: Egyiptomban Ísist, Babilonban Istárt, ill. a görög Démétért, akinek testvére az alvilág úrnője.

A késői ábrázolások már istennőt mutatnak be, amint egy kalászt tart, néha fáklyával is ábrázolják, valószínűleg a gabonakalászok ábráját nézték utóbb lángoknak. Más jelképeken mérleget tart, ami az igazságot jelképezi. Az alexandriai Eratosztenész (Kr. e. 276-196) azonban Ísist látta benne, karján a gyermek Horosszal, a Nap-istennel. Talán ez a kép is hozzájárult ahhoz, hogy már a korai keresztények is Szűz Mária megjelenítőjének tartsák, a gyermek Jézussal a karján. Indiában Kauni, vagy Kanya, „A Leány” – ez görög hatást mutat.

A magyar nép sem ismerte az egész csillagképet. Újabb népi csillagismeretről szóló munkában a konstellációt a kedves „Leányszemű” csillag néven említik.

A Virgo december közepén jelenik meg a hajnali égen, április közepén éjfélkor delel és október elején nyugszik le az esti szürkületben.